A Batman visszatér nem aratott osztatlan sikert, voltak akik leborultak előtte és voltak akik a pokolba kívánták (szerintem még az első résznél is jobb). Ami tény a film nem volt anyagilag sem túl elismert (ám bukásnak sem mondható, viszont az első rész sikerét már nem tudta megismételni), a stúdió sem ilyen filmet képzelt el (a Visszatér kifejezetten sötét, gonosz, kifacsart és morbid), voltak gyerekek akik sírva jöttek ki a moziból és hát a Happy Meal menükhöz sem volt könnyű eladni a lakkszerkós korbácsos, pszichoszépség Macskanőt vagy a groteszk és visszataszító Pingvin-t. A viták Burton-nel már a forgatás közben kipattantak, nem örültek a többletköltségeknek sem ezért a Warner úgy döntött ideje új irányba terelni a sorozatot. A sötét zsenit menesztették a direktor székéből és olyan rendezőt kerestek aki majd végrehajtja minden utasításukat és a "helyes" irányban folytatja majd. Így jött a képbe Joel Schumacher, aki tökéletesen megalkuvónak bizonyult, Tim Burton már csak, mint producer vett részt a munkálatokban és szerintem ez mentette meg a Mindörökké Batman-t. Mert a bérdirektornak szerződtetett Schumacher aztán tényleg mindenben teljesítette a Warner akaratát.
Gotham városát újabb gonosz tartja rettegésben, a savtól eltorzult arcú, hasadt személyiségű Kétarc. Felbukkan még mellette a sértett feltalálóból szupergonosszá váló Edward Nygma (Rébusz) is. Ketten törnek a város és Batman ellen. Batman kéretlen társra akad Dick Grayson személyében akinek a szüleit Kétarc gyilkolta meg és a fiú bosszút akar állni a családjáért. A jók táborát erősíti még az elbűvölő Dr. Chase Meridian a pszichiáter is. Ők szállnak szembe a két elvetemült bűnözővel. Batman-nek pedig a végén választania kell a két személyiség között: Batman vagy Bruce Wayne.
Ilyenkor indult el majdnem végzetes mélyrepülésében a Denevérember széria. Az új rendező a stílus megváltoztatását is hozta magával, aminek súlyos következményei lettek. Batman filmes kalandjai már nem követték többé a képregény hangulatát, sokkal inkább hasonlított a '60-as évekbeli botrányosan rossz TV sorozatra. A sötét hangulat már csak nyomokban található meg (Burton érdeme, a stáb tagjaként ő is adhatott utasításokat Schumacher-nek), a város látványterve is megváltozott (hátrányára). Schumacher és látványtervezői lerombolták a Tim Burton által létrehozott Gotham City-t és Las VeGotham-et emelték a helyére. Félreértés ne essék vannak a város látványtervének tetszetős részei is, mint a felhőkarcoló nagyságú szobrok vagy pl a házak között kanyargó, gótikus támpilléreken álló autópálya. A többi viszont szörnyű, világító neonok, diszkófények, falfirkák, reklámok, ez a már majdhogynem cyberpunk környezet minimálisan sem illik Batman világához. Ez a fajta vizuális "orgia" már fél perc után is abszolút szemfájdító, mellesleg a világító tereptárgyak kifejezetten idegesítőek. A látvány többi elemére is ez jellemző. Itt aztán még a farkam is világít, a gitárok, a dobtárak a géppisztolyban, táncoló fények láthatóak (teljesen fényforrás nélkül) az aszfalton is. Még a Batmobil is neondíszítést kapott. Apropó Batmobil. Ronda. Nem kicsit, nagyon. A lifegő szárnyak, a neon, az ocsmány orr, egyszerűen borzasztó. Nem tudom ki tervezte, de a kezét abban a pillanatban kellett volna eltörni amikor ezt a papírra vetette. A jelmezek is cikisek, a sokszor kifigurázott gumimellbimbóval és a giccses, feltűnősködő díszítésekkel. Na ennyit a negatív dolgokról és lássuk ami tetszett. A zene például. Elliot Goldentahl ezúttal sem hibázott, és a főtémája különösképpen képes megdobogtatni az ember szívét. Az akciók is jól sikerültek, elsősorban az operatőri munkának köszönhetően, de itt arra legalább odafigyeltek, hogy a bunyók legalább a helyükön legyenek. A trükkök színvonalán időnként látszik, hogy mégis egy 1995-ös filmről beszélünk, de ennél nagyobb bajunk sose legyen. Pár kifejezetten jó jelenet is került bele (a kivágottak között is akad egy pár). Ezek főleg Batman kettősségéről szólnak, és ide tartoznak a flashback-ek is. Kerültek bele nagyon rosszak is (Robin összes:D). Igen, eddig sikerült megakadályozni, hogy Robin bekerüljön a filmekbe, de Schumacher ebben is engedett a főnököknek. A humorral igazán nagy gond nincs párszor tudunk derülni a mozin, viszont a korábbi részek fekete humorát sajnos egyre inkább az infantilizmus kezdi felváltani, de ez a Batman és Robin című folytatásban fog igazán betetőződni. A fentebb sorolt hibáktól eltekintve egyébként ez még egy szórakoztató, élvezhető, de legalábbis nézhető filmet kapunk, de sajnos már előrevetíti Schumacher és a Warner Brothers következő ámokfutását.
Burton távozásával Michael Keaton is távozni kényszerült (gyakorlatilag kirúgták) így őt a Denevérkosztümben Val Kilmer váltotta fel. Batman-ként némileg meggyőzőbb- ez főleg a bunyókra és a kiállására értendő- mint elődje, Bruce Wayne-ként már sajnos kevésbé és az alakítása is gyengébb. Szegény Tommy Lee Jones aki egyébként egy nagyon jó színész itt csak ripacskodik, Kétarc figurájából egy ördögi kinézetű bohócot csinált, aki elég egyértelműen a Jack Nicholson által megformált Joker-re hajaz. Chris O' Donnel itt még valamit meg is próbál alakítani (nézzük el, hogy nem megy neki), de karaktere abszolút felesleges, szerencsétlenségünkre az egész Robin karakter és Batman apakomplexusa csak a film gyermetegségét növeli. Nicola Kidman szexi kiegészítő a gumiruhás hős mellett, a lepedős jelenet emlékezetes főleg, egyébként tényleg csak dekoráció a Batman kosztüm és a csilli-villi Las Vegas mellett.. És itt van a mozi abszolút sztárja, akit rossz szó nem érhet: Jim Carrey. Egyértelműen ő viszi el a hátán a Batman Forever-t. Minden mozdulata, minden túljátszása (mert félreértés ne essék, iszonyatosan túljátssza Rébusz-t) tökéletes, a film szórakoztató jellegét nagyban növeli, sőt a gumiarcú színész igazából a fő humorforrás. Gesztikulációi, ugrándozásai, apró mozdulatai, mimikája, a legkisebb rezdülése is bombaként robban a vászon, arcáról süt az őrület és a komplett idiotizmus.
A Mindörökké Batman nem éri el az elődjei szintjét, de elsősorban a zseniális Jim Carrey-nek köszönhetően szórakoztató és igazából ez az egyetlen előnye, de ez elég egy szimpla képregénymozihoz. Ha nem készítené elő a terepet a nevetséges Batman és Robin-nak, lényegesen jobb lehetne. A szórakoztató, agyatlan marhaság kategóriába azonban így is tökéletesen belefér.
60%
